Egy nyaralás megszervezését akár hónapokkal előre elkezdhetjük– lefoglaljuk a repülőjegyet, a szállást és bízunk benne, hogy minden a terv szerint alakul. De mi történik akkor, ha közbejön valami váratlan? Bármikor előfordulhat, hogy le kell mondanunk az utazást és az így befizetett összegek elveszhetnek, ilyenkor jöhet jól a sztornó biztosítás.

Mi az sztornó biztosítás?

A sztornó biztosítás, más néven útlemondási biztosítás a meghiúsult vagy hirtelen megszakított utazásokra nyújt kártérítést, azonban nem mindegy, hogy milyen okból kellett lemondani az utazást. Alapvetően a biztosított személyek utazásképtelensége esetén térít, ha velük vagy közvetlen hozzátartozójukkal történik baleset, súlyos betegség vagy haláleset, illetve olyan váratlan események estén, mint például a betörés.

A sztornó biztosítás általában (biztosítóként eltérhet) az alábbi eseményekre terjed ki:

• Betegség vagy baleset: hirtelen megbetegedés vagy baleset az utazó vagy közeli hozzátartozója esetén
• Haláleset: akár utas, akár közeli családtag estén
• Vagyontárgyat érintő kár: Jelentős anyagi kár esetén, mint pl: lakástűz vagy betörés
• Munkaviszony megszűnése: a biztosított munkaviszonyának megszűnése munkáltatói részéről történő felmondás miatt
• Terhességi komplikációk: váratlan egészségi problémák, amelyek az utazást ellehetetlenítik
• Érettségi vizsga sikertelen elvégzése, illetve letétele
• A biztosított házastársa által benyújtott bontókereset /válás benyújtása

A sztornó biztosítás akkor is érvényes, ha az utat magunk szervezzük.

Mire nyújt kártérítést?

Alapvetően azokat a költségeket térti meg, amelyeket az utazás lemondása vagy megszakítása miatt elveszítenénk, és amelyeket a szolgáltató (utazási iroda, szálláshely, légitársaság) már nem térít vissza. Például: utazás költsége (repülőjegy). Fontos, hogy a biztosító maximum a biztosítási szerződésben feltüntetett limitig fizet kártérítést, út megszakítása esetén pedig a hátralévő napokra időarányosan fizet. A biztosításba általában az önrész is beletartozik (pl. 10%), amelyet a biztosított visel.

Milyen helyzetekre nem terjed ki a biztosítás?

Ha a biztosított maga dönt úgy, hogy mégsem utazik el, minden különösebb ok nélkül
Ha az utazó előre tudta a lemondás okát a biztosítás megkötésekor (pl. ismert betegség)
Ha az ok nem tartozik a biztosítási események körébe (pl. rossz időjárás miatt)

Mikor nem fizet a sztornó biztosítás?

Az útlemondási biztosítások esetében a biztosítók számos kizárást fogalmaznak meg, hogy mely esetekben nem vállalnak kártérítési kötelezettséget, például ha a célország a konzuli szolgálat besorolása alapján az „I. kategória – utazásra nem javasolt térségek” csoportjában szerepel. Továbbá szintén nem nyújt fedezetet háború, járvány, terrorcselekmény vagy természeti katasztrófák miatt lemondott utazások esetén.

Gyakori kérdések a sztornó biztosításról:

Mikor kell megkötni a sztornó biztosítást?

A sztornó biztosítást legkésőbb az utazás megkezdése előtti 30. napon lehet megkötni. Későbbi kötés esetén a biztosító elutasíthatja a kártérítési igényt, mert úgy tekintheti, hogy már fennállhatott a lemondás oka. Számolni kell a türelmi időszakkal is, amely a biztosítás megkötése és a biztosítási fedezet tényleges életbelépése között telik el. Ez alatt az idő alatt a biztosító nem téríti meg az utazás lemondásából eredő károkat.

Milyen igazolások kellenek a kártérítéshez?

A lemondás tényét igazoló dokumentumot (utazásszervező nyilatkozata)

Orvosi igazolást vagy kórházi zárójelentést (betegség/baleset esetén)

Halotti anyakönyvi kivonatot (haláleset esetén)

Egyéb hivatalos iratot (pl. tűzkár jegyzőkönyve)

Az előlegek befizetését igazoló számlák (repülőjegy)

Mi történik csoportos sztornó biztosítás esetén, ha a csoportból csak egy fő mondja le az utazást?

Csoportos sztornó biztosítás esetén csak az érintett személy sztornó igénye kerül elbírálásra, a többi résztvevő biztosítása érvényben marad, az ő utazásuk és biztosításuk változatlan marad.